5. Dezember 2025 Welt am Sonntag
Viktor Orbán gab der Welt am Sonntag ein Interview. Die Zeitung hat Orbán drei Fragen gestellt. Er erklärte, wie der Krieg enden könnte – und was Europa und die Nato dafür tun müssten. Seine Antworten verraten, was er vom aktuellen Friedensplan hält.
Drei Fragen an den ungarischen Ministerpräsidenten:
- Welche Rolle würde Ungarn spielen, um sicherzustellen, dass ein Waffenstillstand nicht zum Auftakt neuer Feindseligkeiten wird?
Viktor Orbán: Das ungarische Konzept lautet wie folgt: 1999 wurde die Nato um Polen, Tschechien und Ungarn erweitert, später kamen die baltischen Staaten, Bulgarien, Rumänien und die Slowakei hinzu. Damit entstand die östliche Grenze der Nato.
In der Folge wurde die Ukraine zum Pufferstaat zwischen der Nato und Russland. Das garantierte Europas militärische Sicherheit und das militärische Gleichgewicht, das die Grundlage des Friedens bildete.
Heute beschuldigen sich Russland und die Nato gegenseitig, diese Struktur zerstört zu haben.
Die einzige mögliche dauerhafte Lösung besteht darin, dass die Nachkriegsordnung auf dem grundlegenden Prinzip aufbaut, dass die Ukraine wieder zu dem Pufferstaat wird, der sie einst war. Russland behält jenes Territorium, das auf einer internationalen Friedenskonferenz ausgehandelt wird, und alles westlich dieser Linie – bis zur östlichen Nato-Grenze – bildet das Territorium des ukrainischen Staates, der erneut als Pufferstaat existieren würde. Nato und Russland einigen sich auf Umfang und Ausstattung der begrenzten ukrainischen Streitkräfte, die in der Pufferzone operieren dürfen, und beide Seiten geben Garantien ab, dass niemand diesen Pufferstaat unter seine eigene Autorität stellt. Das ist verhandelbar; das Völkerrecht kennt die Instrumente, mit denen ein solches System von Garantien geschaffen werden kann.
- Würde Ungarn einen solchen Deal unterstützen, der territoriale Zugeständnisse oder eine eingeschränkte Souveränität der Ukraine vorsieht und unter welchen Bedingungen könnten Sie ihn Ihren europäischen Partnern vermitteln?
Viktor Orbán: Lassen wir der Realität ins Auge zu sehen! Die ernüchternde Realität ist im amerikanischen 28-Punkte-Friedensplan dargestellt. Das sind die wichtigsten Punkte:
Erstens: Die Zeit spielt Russland in die Hände, nicht der Ukraine – das bedeutet, je länger der Frieden hinausgezögert wird, desto mehr Menschen und Territorien wird die Ukraine verlieren. Das ließe sich nur vermeiden, wenn die Nato Bodentruppen an die Front entsenden würde, was direkt zum nächsten großen europäischen Krieg führen würde.
Zweitens: Russland wird gemäß amerikanischen Vorgaben wieder in die Weltwirtschaft integriert: Die Sanktionen werden schrittweise aufgehoben, eingefrorene Vermögenswerte werden für die Schaffung amerikanisch-russischer Investmentfonds genutzt, und die Geschäfte werden wieder aufgenommen
Drittens: Das Märchen, dass die Europäer den Krieg mit Geld aus Russland finanzieren würden, ist vorbei.
Wir müssen unseren Bürgern eingestehen, dass jeder Euro, den wir bisher ausgegeben haben — und jeder Euro, den wir künftig für die Unterstützung der Ukraine ausgeben — vollständig, zu 100 Prozent, von den Menschen in Europa bezahlt wird.
Aus all diesen Punkten folgt, dass kurzfristig sofortige hochrangige europäisch-russische Verhandlungen beginnen müssen. Mittelfristig müssen russische Ressourcen wieder in die europäische Wirtschaft integriert werden. Langfristig müssen die militärischen Fähigkeiten Europas so gestärkt werden, dass Europa sich in einem konventionellen Krieg gegen jeden Gegner selbst verteidigen kann. Damit die Aufrüstung in vernünftigen Grenzen bleibt, müssen wir außerdem ein Rüstungskontrollabkommen mit den Russen schließen.
- Wie beurteilen Sie den gegenwärtigen Zustand des Antisemitismus weltweit und in Osteuropa?
Viktor Orbán: Die jüdischen Gemeinschaften Europas sind in ernsthaften Schwierigkeiten. Infolge der Migration ist die Lage der jüdischen Gemeinschaften zunehmend unerträglich geworden, denn die Migration bringt starken Antisemitismus mit sich. Die jüdische Familien verlassen Westeuropa in großer Zahl und kontinuierlich. Migranten zuzulassen und zu integrieren hat offensichtliche politische Konsequenzen.
Wir hingegen lassen keine Migranten ins Land. Deshalb verpflichtet uns Brüssel, täglich eine Million Euro Strafe zu zahlen. So schmerzhaft das auch ist, es ist immer noch besser, als dass Ungarn ein Einwanderungsland wird.
Die ungarische Version von „Wir schaffen das“ lautet: „Lasst sie nicht herein.“ Das Ergebnis ist, dass jedes Mitglied der jüdischen Gemeinschaft in Ungarn frei und ohne Angst leben kann, alle Vorteile seiner ethnischen und religiösen Identität genießen kann. Das alles ist gepaart mit einer Regierungspolitik, die völlige Nulltoleranz gegenüber Antisemitismus verkündet. So macht man das.
A TELJES INTERJÚ MAGYARUL:
Moszkvai látogatása során Orbán Viktor magyar kormányfő megerősítette meghívását egy budapesti Ukrajna-csúcsra. A WELT AM SONNTAG-nak kifejti, hogyan érhetne véget a háború – és mit kellene ehhez tennie Európának és a NATO-nak.
Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború ellenére Magyarország Moszkva egyik utolsó szövetségese az EU-ban, és továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól. Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol megismételte meghívását egy Budapesten tartandó csúcstalálkozóra az USA és Oroszország között. A múltban Magyarország vétójogát arra használta, hogy kivételeket érjen el az orosz energiaellátást érintő uniós szankciók alól. A WELT AM SONNTAG három kérdést tett fel Orbánnak. Válaszai elárulják, mit gondol az aktuális béketervekről.
WELT AM SONNTAG: Tekintettel Magyarország földrajzi elhelyezkedésére a NATO- és EU-infrastruktúra metszéspontján, valamint biztonságpolitikai érdekeire: Hogyan ítéli meg annak kockázatát, hogy a javasolt 28 pontos béketerv inkább „szünetet, mintsem megoldást” teremtene az ukrán-orosz konfliktusban – és milyen szerepet játszana Magyarország abban, hogy a tűzszünet ne újabb ellenségeskedések nyitánya legyen?
Orbán Viktor: A válasz nem olyan bonyolult, mint gondolnánk. Ahhoz, hogy jó választ adjunk, először szellemi, majd politikai bátorságra van szükség. A magyar koncepció a következő: 1999-ben a NATO kibővült Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországgal, később csatlakoztak a balti államok, Bulgária, Románia és Szlovákia. Ezzel kialakult a NATO keleti határa. Ennek következtében Ukrajna ütközőállammá vált a NATO és Oroszország között. Ez garantálta Európa katonai biztonságát és a katonai egyensúlyt, amely a béke alapját képezte. Ma Oroszország és a NATO kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy lerombolták ezt a struktúrát.
Az oroszok azt mondják, mi, a Nyugat, felfegyverkeztük Ukrajnát, de facto integráltuk a NATO-struktúrákba, és az volt a szándékunk, hogy de jure is NATO-taggá tegyük. Érvelésük szerint ez borította fel az erőegyensúlyt. A nyugati álláspont ezzel szemben az, hogy Oroszország nem fogadta el a NATO-bővítés után kialakult egyensúlyt, el akarja foglalni Ukrajnát, és meg akarja szüntetni annak ütközőzóna státuszát – hogy onnan további lépéseket tegyen egy NATO-terület elleni támadás előkészítésére. Az egyetlen lehetséges tartós megoldás abban rejlik, hogy a háború utáni rendezés arra az alapelvre épüljön, hogy Ukrajna ismét azzá az ütközőállammá válik, ami egykor volt. Oroszország megtartja azt a területet, amelyről egy nemzetközi békekonferencián megállapodás születik, és mindaz, ami ettől a vonaltól nyugatra esik – egészen a NATO keleti határáig –, az ukrán állam területét képezi, amely ismét ütközőállamként létezne. A NATO és Oroszország megegyeznek az ütközőzónában működő, korlátozott ukrán fegyveres erők méretéről és felszereléséről, és mindkét fél garanciákat vállal arra, hogy senki sem vonja ezt az ütközőállamot a saját fennhatósága alá. Ez tárgyalható; a nemzetközi jog ismeri azokat az eszközöket, amelyekkel egy ilyen garanciarendszer létrehozható.
WAMS: Ha a béketerv területi engedményeket vagy Ukrajna korlátozott szuverenitását irányozza elő – hogyan kellene erre reagálnia az EU-nak, különösen Németországnak? Támogatna-e Magyarország egy ilyen megállapodást, és milyen feltételek mellett tudná azt elfogadtatni európai partnereivel?
Orbán: Itt az ideje feladni az illúziókat és szembenézni a valósággal. A kijózanító valóság az amerikai 28 pontos béketervben jelenik meg. Ezek a legfontosabb pontok: Először is: az idő Oroszországnak dolgozik, nem Ukrajnának – ez azt jelenti, hogy minél tovább húzódik a béke, annál több embert és területet fog veszíteni Ukrajna. Ez csak úgy lenne elkerülhető, ha a NATO szárazföldi csapatokat küldene a frontra, ami közvetlenül a következő nagy európai háborúhoz vezetne. Másodszor: Oroszországot az amerikai előírások szerint újra integrálják a világgazdaságba: a szankciókat fokozatosan feloldják, a befagyasztott vagyontárgyakat amerikai-orosz befektetési alapok létrehozására használják fel, és az üzleti kapcsolatok újraindulnak. Harmadszor: vége annak a mesének, hogy az európaiak orosz pénzből finanszírozzák a háborút. Be kell vallanunk polgárainknak, hogy minden eurót, amit eddig költöttünk – és minden eurót, amit a jövőben Ukrajna támogatására fogunk költeni –, teljes mértékben, 100 százalékban az európai emberek fizetnek meg. Mindezekből az következik, hogy rövid távon azonnali, magas szintű európai-orosz tárgyalásoknak kell kezdődniük. Középtávon az orosz erőforrásokat újra integrálni kell az európai gazdaságba. Hosszú távon pedig úgy kell megerősíteni Európa katonai képességeit, hogy Európa egy hagyományos háborúban képes legyen megvédeni magát bármely ellenféllel szemben. Ahhoz, hogy a fegyverkezés ésszerű határokon belül maradjon, fegyverzet-ellenőrzési megállapodást is kell kötnünk az oroszokkal.
WAMS: Miniszterelnök úr, a globális antiszemitizmus az elmúlt években erősen megnövekedett. Egyes nemzetközi hangok azt állítják továbbá, hogy Ukrajnának jelentős antiszemita problémái vannak. Magyarországot ezzel szemben – az Ön kormánya által is – gyakran olyan országként ábrázolják, amely sikeresen megerősítette a zsidó életet és küzd az antiszemitizmus ellen. Hogyan ítéli meg az antiszemitizmus jelenlegi helyzetét világszerte és Kelet-Európában? És mely konkrét, Magyarország által végrehajtott intézkedéseket tartja a leghatékonyabbnak – és esetlegesen átültethetőnek – a biztonság, az elismerés és a virágzó zsidó élet biztosítása érdekében a régióban?
Orbán: Európa zsidó közösségei súlyos bajban vannak. Valójában az összeomlás szélén állnak. Ami a kontinens keleti felét illeti, beleértve Ukrajnát is, a történelem figyelmeztetései élők és erősek. Ebben a régióban mindig harcolni kell az antiszemitizmus ellen. De a Nyugat is bajban van, mert a migráció következtében a zsidó közösségek helyzete egyre elviselhetetlenebbé vált. Tudom, hogy ez Önöknél tabu, de ki kell mondanom: a migráció erős antiszemitizmust hoz magával. Hozzáteszem, hogy homofóbiát és a nők alárendeltségét is magával hozza. Az igazság az, hogy a zsidó családok nagy számban és folyamatosan hagyják el Nyugat-Európát. A demokrácia törvényei kíméletlenek: ahol a többség van, ott van a hatalom. A többség pedig ott van, ahol a szavazatok vannak. A migránsok beengedésének és integrálásának nyilvánvaló politikai következményei vannak. Mi ezzel szemben nem engedünk be migránsokat az országba. Ezért Brüsszel arra kötelez minket, hogy naponta egymillió euró büntetést fizessünk. Bármilyen fájdalmas is ez, még mindig jobb, minthogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. A „Wir schaffen das” (Megcsináljuk/Megbirkózunk vele) magyar változata így hangzik: „Ne engedjétek be őket.” Ennek eredménye, hogy a magyarországi zsidó közösség minden tagja szabadon és félelem nélkül élhet, és élvezheti etnikai és vallási identitásának minden előnyét. Mindez egy olyan kormányzati politikával párosul, amely teljes zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben. Így kell ezt csinálni.