Sachliche Irrtümer in der ersten Rede des Ministerpräsidenten

16. Mai 2026 Facebook von Szalay Piroska

Im ungarischen Parlament sind in 79 Minuten noch nie so viele sachliche Irrtümer gefallen wie am Samstag in der ersten Rede des Ministerpräsidenten,  Ich habe jetzt ein paar davon zusammengestellt, werde aber in Kürze auch eine gründlichere Analyse erstellen.

1.  Laut Péter Magyar leben 3 Millionen Menschen in Armut.

FAKT: Im Jahr 2010 lebten in unserem Land 3,1 Millionen Landsleute in Armut oder sozialer Ausgrenzung. Seitdem haben fast 1,3 Millionen Menschen den Ausweg aus der Armut geschafft und sind in die Mittelschicht aufgestiegen. Laut offiziellen Messungen von Eurostat schneidet Ungarn in diesem Bereich seit 2017 BESSER ab als der EU-Durchschnitt. Während die Verbesserung in der EU bei knapp 3,5 % lag, betrug der positive Trend bei uns 12,2 Prozentpunkte, was europaweit zu den besten Ergebnissen zählt.

2. Laut Péter Magyar: 800.000 Rentner leben unter dem Existenzminimum

FAKT: Es gibt kein einheitliches, allgemein anerkanntes Verfahren zur Berechnung des Existenzminimums; Fachleute halten es für veraltet. Wenn man beispielsweise die Zahl der Rentner mit einem Einkommen von unter 180.000 HUF ermittelt, so gab es laut Daten des KSH im Januar 2026 725.000 Rentner mit eigenem Anspruch und Personen, die eine rentenähnliche Leistung erhielten. Davon erhielten 52.000 Personen eine Teilrente ins Ausland überwiesen und 238.000 waren Menschen mit eingeschränkter Erwerbsfähigkeit. Von den 2,016 Millionen vollberechtigten Altersrentnern hatten also fast 435.000 eine monatliche Rente von unter 180.000 HUF, aber auch sie erhielten die 13. und den ersten Viertel der 14. Monatsrente. Darunter sind auch diejenigen, die günstige Pauschal-Steuerzahler (KATA) oder andere besonders Begünstigte waren. Die tatsächliche Zahl ist also nicht einmal halb so hoch, wie Péter Magyar in seiner Rede behauptete.

3. Laut Péter Magyar wachsen 400.000 Kinder in Armut und sozialer Ausgrenzung auf.

FAKT: Tatsächlich hat sich diese Zahl fast halbiert; bei uns ist das Risiko der Kinderarmut im Vergleich zur gesamten EU am stärksten zurückgegangen. Zu Beginn des letzten Jahrzehnts lebten noch 755.000 Kinder in Armutsgefahr, heute ist ihre Zahl auf 381.000 gesunken. Wir haben eine beispiellose Verbesserung erreicht und werden EU-weit als gutes Beispiel angeführt. Natürlich gibt es noch Verbesserungspotenzial, weshalb ein Anstieg der Realeinkommen bei Erziehenden wichtig ist; auch aus diesem Grund ist es gut, wenn der Kreis der steuerbefreiten Mütter erweitert wird.

4. Laut Péter Magyar versucht die Hälfte der erwachsenen Ungarn, von weniger als 300.000 Forint zu leben

FAKT: Im Februar dieses Jahres lag der Median des Nettoeinkommens bei 417.000 Forint, d. h. die Hälfte der Erwerbstätigen verdiente weniger, die andere Hälfte mehr. Im Vergleich zum Vorjahreszeitraum stieg das Einkommen um 13,5 %, wovon nach Abzug der Inflation ein Realeinkommensanstieg von 11,9 % verbleibt. Ein zweistelliger Anstieg der Reallöhne ist sowohl in der EU als auch in den OECD-Ländern sehr selten. Der Anstieg der ungarischen Reallöhne setzte nach 2010 ein, und selbst in den letzten Jahren gehörten wir sowohl in der EU als auch in der OECD zu den Spitzenreitern.

5. Laut Péter Magyar hat unser Geld durch Inflation fast die Hälfte seines Wertes verloren

FAKT: Nach den neuesten Daten vom April lag die auf den Warenkorb der ungarischen Bevölkerung bezogene Inflationsrate unter der jedes anderen Landes der Eurozone. Seit Monaten liegen wir bereits besser als der EU-Durchschnitt. Bei uns war die Inflation deutlich kürzer hoch als in den EU-Ländern, was den schnellen und koordinierten Maßnahmen zu verdanken ist, z. B. Preisüberwachung, Preisstopp, Preisbindung usw.

6. Laut Péter Magyar: Für Hunderttausende junger Familien ist Wohneigentum zu einem unerreichbaren Luxus geworden

FAKT: In Ungarn leben mehr als 90 % der Bevölkerung in EIGENEN Immobilien. Dies ist der dritthöchste Anteil in der EU. Während im Westen die Abhängigkeit von Mietwohnungen vorherrscht, verfügen die Familien bei uns über echtes Vermögen. Damit junge Menschen so schnell wie möglich ein eigenes Zuhause erwerben können, wurden zunächst das CSOK für Familien mit Kindern, dann das CSOK+ und das ländliche CSOK eingeführt, dazu der Babyerwartungs-Kredit und weitere Familienbeihilfen sowie im letzten Jahr der für jedermann verfügbare Festzins-Wohnungsbaukredit mit 3 % für die erste Immobilie. Nirgendwo sonst erhalten junge Menschen eine so vielfältige und umfangreiche Unterstützung beim Erwerb von Wohneigentum. In anderen EU-Ländern geraten sie in die Mietfalle.

7. Laut Péter Magyar leben die Menschen hier 5 Jahre kürzer als im europäischen Durchschnitt

FAKT: Die Lebenserwartung bei guter Gesundheit ist bei uns am zweitstärksten in der EU gestiegen. Während sie 2010 nur 57,5 Jahre betrug, stieg sie bis 2023 auf 63,6 Jahre an, sodass wir von den Schlusslichtern nun besser abschneiden als der EU-Durchschnitt. Ein derart deutlicher Anstieg der gesundheitsbezogenen Lebenserwartung wird in einigen Jahren auch einen Sprung bei der Gesamtlebenserwartung mit sich bringen, sofern die Gesellschaft in der Zwischenzeit nicht von erheblichen unerwarteten negativen Auswirkungen getroffen wird. Man kann also sagen, dass der Aufschwung begonnen hat.

8. Laut Péter Magyar: Ungarn wurde als einfache Montagezone der grossen Industrieländer behandelt.

FAKT: Auf dem ungarischen Arbeitsmarkt ist der Anteil der im Hightech-Sektor Beschäftigten der vierthöchste in Europa. Zudem ist bei uns die Vollzeitbeschäftigung am höchsten, und der Anteil der Überqualifizierten gehört zu den niedrigsten – das heißt, die Menschen üben eine ihrer Qualifikation entsprechende, wertvolle Tätigkeit aus. In einer von Montagewerken geprägten Wirtschaft ist ein so gut strukturierter Arbeitsmarkt undenkbar.

Autorin, Piroska Szalay ist Abgeordnete der Fidesz-Partei, Experte für Arbeitsmarkt, Unternehmensentwicklung und geschäftliche Innovation

Deutsche Übersetzung von Dr. Andrea Martin

MAGYARUL: https://www.facebook.com/share/p/1PnTK7jCm7/?mibextid=wwXIfr

Magyar Péter állításai és a TÉNYEK

A magyar parlamentben 79 perc alatt még annyi tárgyi tévedés nem hangzott el soha, mint szombaton a miniszterelnök első beszédében, s ez nem vet jó fényt hazánkra! Szerintem vannak hazánkban hozzáértőbb beszédírók.

Összegyűjtöttem párat:

. Magyar Péter szerint: 3 millió ember él szegénységben

TÉNY: 2010-ben volt hazánkban 3,1 millió szegénység vagy társadalmi kirekesztettségben élő honfitársunk. Azóta közel 1,3 millióan kitörtek a szegénységből és átléptek a középosztályba. Az Eurostat hivatalos mérései szerint 2017 óta Magyarország ezen a téren JOBBAN teljesít az uniós átlagnál. Míg az EU-ban a javulás alig 3,5%, nálunk 12,2 százalékpontos volt a pozitív elmozdulás, ami a legjobbak egyike.

. Magyar Péter szerint: 800 ezer nyugdíjas létminimum alatt

TÉNY: a létminimum számításra nincs egységes elfogadott eljárás, a szakma elavultnak tekinti. Ha mondjuk a 180 ezer Ft alatti nyugdíjasok számát kereste, akkor a KSH adatai szerint 2026. januárban 725 ezer saját jogú nyugdíjas és nyugdíszerű ellátásban részesülő volt. Köztük 52 ezer főnek külföldre utalnak résznyugdíjat, s 238 ezren voltak a megváltozott munkaképességűek. Tehát a 2 millió 16 ezer saját jogú öregségi nyugdíjasból közel 435 ezer főnek volt 180 ezer Ft alatti havi nyugdíja, de ők is megkapták a 13. és a 14. havi nyugdíjat. Köztük vannak azok is, akik KATA vagy egyéb más különösen kedvezményes adózók voltak a nyugdíj előtt. A valós létszám tehát fele akkora sincs, mint amit Magyar Péter a beszédében mondott.

. Magyar Péter szerint: 400 ezer gyermek nő fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben

TÉNY: Valójában közel megfeleződött, nálunk csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység kockázata az egész unióban. Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével, mára 381 ezerre csökkent a számuk. Soha nem látott mértékű javulást értünk el, jó példaként hivatkoznak ránk uniószerte. Persze lehet még tovább is javulni, ezért fontos a reálkereset növekedés a gyermeket nevelők esetében, például ezért is jó, ha bővül az anyák adómentességének a köre.

. Magyar Péter szerint: a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni

TÉNY: idén februárban a medián kereset nettó értéke 417 ezer Ft volt, tehát a foglalkoztatottak fele alatta, fele felette keresett. 13,5 %-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amiből az inflációt kivéve is 11,9 százalékos reálkereset emelkedés marad. A kétszámjegyű reálkereset emelkedés nagyon ritka mind az unióban, mind az OECD országokban. A magyar reálkereset növekedés 2010 után indult meg, s még az utóbbi években is mind az unióban, mind az OECD-nél dobogósak voltunk.

. Magyar Péter szerint: a pénzünk az értékének közel a felét elveszítette

TÉNY: a legfrissebb, áprilisi adatok szerint a magyar lakosság fogyasztói kosarára számolt infláció kisebb volt, mint az euroövezet bármely országáé. Már hónapok óta az uniós átlagnál jobbak vagyunk. Nálunk jóval rövidebb ideig volt magas az infláció, mint az uniós országokban, mindez köszönhető a gyors és összehangolt intézkedéseknek, pl. árfigyelő, árrésstopp, védett ár, stb.

. Magyar Péter szerint: a lakhatás fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlen luxussá

TÉNY: Magyarországon a lakosság több mint 90%-a SAJÁT ingatlanban él. Ez a 3. legmagasabb arány az EU-ban. Míg Nyugaton a bérlakás-kiszolgáltatottság az úr, nálunk a családok valódi vagyonnal rendelkeznek. Azért, hogy a fiatalok minél gyorsabban meg tudják vásárolni a saját otthonukat előbb a gyermekesek számára indlut el a CSOK, majd a CSOK+ és a falusi CSOK, mellette a babaváró kölcsön, s egyéb családtámogatás, s tavaly már bárki számára igénybevehető 3%-os fix lakáskölcsön. Ennyi féle és ekkora mértékű támogatást sehol nem tudnak kapni a fiatalok az otthonteremtéshez. Más uniós országban bérlakáscsapdába kényszerülnek.

. Magyar Péter szerint: az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál

TÉNY: Az egészségben megélhető várható élettartam nálunk nőtt a 2. legnagyobb mértékben az unióban. Míg 2010-ben csupán 57,5 év volt 2023-ra már 63,6 évre emelkedett, így a sereghajtók közül az unió átlagánál jobbak lettünk. Az egészségben megélhető várható élettartam ilyen jelentős növekedése pár év múlva magával hozza a teljes várható élettartam megugrását is, ha a társadalmat közben jelentős váratlan negatív hatás nem éri. Tehát kimondható, a javulás elindult.

. Magyar Péter szerint: Magyarországot egyszerű összeszerelő övezetként kezelték

TÉNY: A magyar munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a 4. LEGMAGASABB Európában. Emellett nálunk a legmagasabb a teljes munkaidős foglalkoztatás is, és a túlképzettek aránya is az egyik legalacsonyabb – vagyis az emberek a végzettségüknek megfelelő, értékes munkát végeznek. Az összeszerelő üzemek által fémjelzett gazdaságban ilyen jó struktúrájú munkaerőpiac elképzelhetetelen.

Nos a többit majd a készülő hosszabb írásban elemzem. Addig is fontos látni, hogy ha ennyire elszúrjuk a kiindulási helyzetértékelést, akkor a rá épülő projektek, fejlesztések biztosan nem leszenek eredményesek! Nekünk, mérnököknek ezt tanították még az iskolában.

Bízzunk benne, hogy a színház, a móka és a tánc mellett valaki a miniszterelnökségen majd a számokkal is foglalkozik. Mert ha nem, akkor bajban leszünk!

Hajrá Magyarország!